A bécsi fonalfesztiválon jártam…

Próbálok hű lenni ahhoz, amit ígértem magamnak, hogy hetente legalább egyszer betérek ide, és írok. Még csak ha magamnak is, mert egyelőre nagyon úgy néz ki, hogy egyedül én olvasom vissza amit leírok. De ilyenkor beindul az önmotíváció és reménykedem, hogy egyszer eljön majd itt is az idő, úgy mint mondjuk Angliában, Amerikában vagy Németországban, és nagyobb érdeklődés fogja követni a kötést.Persze ez nem fogja soha elvenni a kedvemet a hobbimtól, hogy eléggé egyedül érzem magam e témában.

Két hete szombaton voltam, immár másodjára a bécsi fonalfesztiválon, ahol a bejáratnál nem hittem a szememnek, mert sorba kellett állni a bejutáshoz. Azt hittem Ausztria is valahogy úgy áll kötésügyileg mint mi, magyarok. Ezek szerint nem, mert mondjuk a Kacskaringó fonalfesztiválon, ami szintén mostanában volt, az osztrákokhoz képest “lézengtek” az emberek.

Szóval visszatérve a fesztiválra eléggé furcsálottam, hogy idén sem engedtek fotózni. De azért sikerült néhányat “lőnöm”. Igazából főleg osztrák független fonalfestők voltak, de azért persze lehetett találni ismertebb márkákat is, mint pl. HedgehogfibresMalabrigo, Drops,… És akkor most néhány kép:

IMG_3922IMG_3924IMG_3925IMG_3926

És mutatok még egy képet azokról a fonalakról és egy tuti jó kis sorszámlálóról (9999-ig el lehet vele számolni:-), aminek nem tudtam ellenállni. Ja, és találtam még 10 cm-es zoknikötőtűket is, amikre már régóta vágytam. A fonalakat azért vettem meg, mert még soha nem kötöttem kasmír fonallal. Pihe-puhák…..

fullsizeoutput_1c8b

Viszlát jövőhéten, addig is kellemes kötögetést!