A bécsi fonalfesztiválon jártam…

Próbálok hű lenni ahhoz, amit ígértem magamnak, hogy hetente legalább egyszer betérek ide, és írok. Még csak ha magamnak is, mert egyelőre nagyon úgy néz ki, hogy egyedül én olvasom vissza amit leírok. De ilyenkor beindul az önmotíváció és reménykedem, hogy egyszer eljön majd itt is az idő, úgy mint mondjuk Angliában, Amerikában vagy Németországban, és nagyobb érdeklődés fogja követni a kötést.Persze ez nem fogja soha elvenni a kedvemet a hobbimtól, hogy eléggé egyedül érzem magam e témában.

Két hete szombaton voltam, immár másodjára a bécsi fonalfesztiválon, ahol a bejáratnál nem hittem a szememnek, mert sorba kellett állni a bejutáshoz. Azt hittem Ausztria is valahogy úgy áll kötésügyileg mint mi, magyarok. Ezek szerint nem, mert mondjuk a Kacskaringó fonalfesztiválon, ami szintén mostanában volt, az osztrákokhoz képest “lézengtek” az emberek.

Szóval visszatérve a fesztiválra eléggé furcsálottam, hogy idén sem engedtek fotózni. De azért sikerült néhányat “lőnöm”. Igazából főleg osztrák független fonalfestők voltak, de azért persze lehetett találni ismertebb márkákat is, mint pl. HedgehogfibresMalabrigo, Drops,… És akkor most néhány kép:

IMG_3922IMG_3924IMG_3925IMG_3926

És mutatok még egy képet azokról a fonalakról és egy tuti jó kis sorszámlálóról (9999-ig el lehet vele számolni:-), aminek nem tudtam ellenállni. Ja, és találtam még 10 cm-es zoknikötőtűket is, amikre már régóta vágytam. A fonalakat azért vettem meg, mert még soha nem kötöttem kasmír fonallal. Pihe-puhák…..

fullsizeoutput_1c8b

Viszlát jövőhéten, addig is kellemes kötögetést!

 

Malou hat

Nyáron sokat kötöttem viszont a mintákat leírni már nem volt időm a szünet miatt 3 gyerekkel. Ami nem szerencsés, mivel most, hogy leültem bepótolni ezt, igencsak meg kellett erőltetnem magamat, hogy pontosan emlékezzek mindenre, hogyan is készítettem. Természetesen jegyzeteltem én, de mint most kiderült, sok mindent ( amiről úgy gondoltam, hogy magától értetődik) kihagytam és persze nem is annyira magától értetődő. Úgyhogy most megfogadom, hogy történjen bármi is, mindent szép sorban fogok ezentúl csinálni. Először is egy kötésre fogok koncentrálni ( nem minimum 3- ra, mint mostanság), szépen megkötöm, megírom hozzá a mintát, kiadom, és utána jöhet csak a következő. Ez így helyes és stresszmentes, ugye?

Szóval kiadtam a nyáron megkötött sapkám mintáját, a Malou hat – ot. Ezt a sapkát igazából három ok miatt kötöttem meg. Az egyik, hogy a sapkakötés gyors sikerélményt ad, bár a fogyasztásnál elég sokat kísérleteztem, hogy szép legyen, ami eltartott egy ideig. A másik, hogy imádom a Chevron mintákat. A harmadik, hogy ki akartam már nagyon próbálni a mYak fonalat, amit még tavaly ősszel vettem Bécsben egy fonalfesztiválon. 2 motringgal vettem először is belőle, mert nem valami olcsó, sőt inkább drága. Azt hiszem 20 € körül volt egy darab…. Szóval baby yakból készült és az ígéretekhez híven tényleg nagyon puha. Én valamiért sajnos nem bírom elviselni magamon az alpakát, féltem ettől is, de kellemesen csalódtam. És a színe? Igazából abba szerettem bele, mostanában erre a féle sárgára vagyok rákattanva.

A sapkát megint German twisted cast on metódus alapján kezdtem el, amit azért kedvelek, mert rugalmas, de mégis van tartása. Ha kipróbáljátok (szerintem megéri), kíváncsi leszek a véleményetekre.

Tehát néhány kép a sapiról, remélem tetszik Nektek is:

img_0086dsc_0095

Szombaton ismét   fonalfesztivál  lesz Bécsben, egyelőre úgy néz ki, hogy megyek. Ha így lesz, jövő héten jövök képekkel. Addig is, kellemes kötögetést Nektek❦

 

Kacskaringó fonalfesztivál

Ma az éves rendszerességgel megrendezett Kacskaringó fonalfesztiválon jártam. Eddig is tetszett, de idén valahogy jobban. Szerintem minden ugyanúgy volt el és megrendezve, de azt hiszem, én néztem az egészet más szemmel most. Eddig mindig csak a külföldi fonalakat rendeltem, mindig úgy gondoltam, hogy azok a jobb minőségüek, ezért nem is nagyon kerestem magyar fonalakat. Mindaddig amíg rá nem találtam Nina és Anna fonalaira. Nina olyan gyönyörű színeket tud varázsolni, amilyeneket máshol nem is nagyon találok. És azt hiszem, hogy csakis az ő fonalainak vannak ezen a világon ilyen finom babaillatuk:-) Íme néhány fonal, amit ma tőle szereztem be. Nem is kell mondanom, hogy természetesen csak egy motringgal szerettem volna venni, de hát ez lett belőle:

fullsizeoutput_1a2e
Fingering vastagságú fonalak

Annáról már régen is hallottam, hogy milyen gyönyörű fonalakat tud festeni növényekből. Szeptemberben el is mentem hozzá fonalfeső workshopra, ahol megmutatta, hogy növényekből, gyümölcsökből milyen csodálatosra tudjuk festeni a fonalakat. Ma is felkerestem a vásáron, biztam benne, hogy nála találok majd méregzöld fonalat “azuramnak” sapkának valót. És így is lett. Pontosan olyan, aminek elképzeltem. Olyan ügyes ez a lány……És kedves is.

fullsizeoutput_1a2c

Mutatok még 2 tekercs Bilum fonalat, aminek a színei nagyon megfogtak. Terv még persze nincs hozzá, de sajnos szoktam így vásárolni fonalakat. És természetesen elhitetem magammal, hogy ez volt az utolsó alkalom….

DSC_0143.JPG

Most pedig következzen egy pár kép a fesztiválról:

fullsizeoutput_1a27
Amigurumik❤︎

Annyit szeretnék még hozzátenni – visszatérve a magyar fonalakra – , hogy ezek a lányok is tudnak olyanokat alkotni, mint sok más külföldi, felkapott független fonalfestő – azaz indi dyer. Ez valahogy ugyanolyan, mint amikor az emberek futnak a felkapott kötöttáru tervező – knitwear designer – után, mert ő már ismert, ezek szerint biztos, hogy ő a legjobb. Holott olyan sok, kevésbé ismert és felkapott tervező is van, akik ugyanolyan, sőt még szebb dolgokat terveznek, de valami miatt még nem futottak be.

Hát ennyit a fonalfesztiválról….

Kellemes hetet kívánok Nektek! Írjatok, szívesen diskurálnék Veletek:-)